Adri P.

... Tovább »

“Az aljasság fogalma, nyerhet csatát, de háborút sosem! Maga a gondolatának foganata, vesztessé tesz bárkit! Tündökletesnek hitt harci dísze nem más, mint bohóc gúnya… Modora szelíd, mosolya hamis, lelke élettelen, léte értelmetlen! Fegyvere a primitívség, közege a társas magány, s önmaga Tükre!.. Helye e földön?.. Szívnek adománya nincsen! Nem más, csupán mennynek vélt, pokol! Olyasmi,… Tovább »

“Talán egyszer az emberek felfogják, hogy az önzőségnek ára van, s kezdetben ezt az árat másokkal fizettetik meg, mire maguk is felelnek érte…. Az érzelmi intelligencia hiánya, súlyos teherként képes mélyebbről mélyebbre húzni bárkit!”... Tovább »

“A szeretet hosszú tűrő, kegyes, nem irigykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem éktelen, nem haszonleső, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt.“... Tovább »

“Már nem vagyok szomorú, mert tudom, hogy ez igazi szerelem volt. És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben, boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni!”... Tovább »

... Tovább »

“Végtelenített szeretettel, hit hű gondolkodással, telítve reménnyel, lecsendesült gondolatokkal szivárványt lehet festeni, öröm mámorában, mosollyal a léleknek, csillagokat lehet magunkhoz venni, ajkunkat elhagyó szép szavakkal, önzetlen adakozással a szívnek, egy másik szívet lehet lelni s midőn a szabadság szelével szállhat az, magunk is szabadok lehetünk..Ilyen művész lennék, az…örök napot varázsolna nékem…” (Adri tollából)... Tovább »

Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak?Jelet látsz gyűlni a homlokomra:Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,Mert fénye-árnya terád sugárzik.Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:Rajtam látsz törvényt sajátmagadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem… Tovább »

“…Mindannyian tudjuk, hogy az élet csodás, csak néha nem tudjuk, hogyan éljük azt, bolyongván egy útvesztőben! Örök mosollyal az orcán, rejtve fájdalmaink vagy hagyjuk, lássák, esendőek vagyunk!? Egy labirintust építünk magunknak azzal, mit akarunk, s mikor kiutat lelünk rájövünk, de jó is, hogy nem kaptuk meg E HAMIS IDEOLÓGIÁT, hanem helyette olyas valamit, amire VALÓBAN… Tovább »

  Csábíts el! Minden, ami te vagy, Minden, ami leszel, Megérint a szerelem áramlásával Mélyen, itt bennem. Minden sóhaj az éjszakában, Minden könny, mit elsírsz Elcsábít engem.   Minden, ami én vagyok, Minden, ami leszek, Egyáltalán nem jelent semmit, Ha te nem lehetsz velem. Legártatlanabb csókod, Vagy legédesebb simogatásod Elcsábít engem.   Nem érdekel a… Tovább »