Sosem leszek ugyanaz Valami baj van a fejemben A kémiai anyagaid az ereimben vannak Minden jót érzek, minden fájdalmat érzek Elengedek minden utat, ahol sávba rendeződtem Most veszélyt látok, nem gondolkodok tisztán Minden határ elmosódik, megrészegítesz Csak mint a nikotin, a heroin, a morfium Hirtelen, megszállottja vagyok és te vagy minden amire szükségem van Amire… Tovább »
Camila Cabelo – “Never be the Same…”
Sosem leszek ugyanaz Valami baj van a fejemben A kémiai anyagaid az ereimben vannak Minden jót érzek, minden fájdalmat érzek Elengedek minden utat, ahol sávba rendeződtem Most veszélyt látok, nem gondolkodok tisztán Minden határ elmosódik, megrészegítesz Csak mint a nikotin, a heroin, a morfium Hirtelen, megszállottja vagyok és te vagy minden amire szükségem van Amire… Tovább »
Iszapos Vizek A folyóparton térdelünk és kísértünk Közvetlenül mögöttünk minden követendő lábnyom egyre közelebb van Ez csak akkor van, mikor úgy érzed ez a rész üres? Ez gyötör a lelked legmélyén [Chorus] Kegyelemet fogok tőled kérni Eljövök majd hozzád, te vak A legrosszabb énem fogod látni, ami Nem az utolsó fajtám Óóó Az iszapos vízbe… 
... 
Az aki voltamegy fényképről néz vissza rám,és nem hasonlít már,múlt és jelen.Valami elmúlt…hogy lassan, felnőttem én.Mégis úgy vigyázol rám,mint amikor még: Nem tudtam milyen jó nekem,hogy itt vagymindig így legyen!Így legyen. Mindig itt legyél.Altass el, ringass mint régen,már értem a mesét:Jól csak a szíveddel látsz.De néha még a szív is téved,hát mindig itt legyél!Hiszen semmi… 
Mikor a szárnyam helyétMegtapogattam,Újra hinni kezdtemÓ, az angyalokban. És most itt van az idő,Te angyali szerető,Repülni hív, csábít a levegő,A jéghideg levegő, (a jéghideg levegő). Csak Te meg én,A szakadék peremén,Dúdolj egy dalt, ez az utolsó perc!Ha nem láttál még,Most majd rám ismersz. A napfény szárnyadra hullMozdulatlanul,(Angyali szerető).A napfény szárnyadra hull,(Simogat a levegő),Mozdulatlanul.(Szinte fáj!) Körkörös… 
Időtlen idő….! “Oly mélyen elveszek benne, Pillanatokra levegőt sem veszek, Megállt az idő, egy lépés nem menne… Hasogat a szívem, szorul a mellkasom, Úgy érzem magam, mint egy kép a falon… Mintha örökké valósággá váltam volna, azon a napon.. Mikor e sorokat írom, remeg a kezem, Kimondani is félek, hol a józan eszem… Nehéz mondanom… 
... 
“Nem tudtam, hogyan mondjam el neked… Megtehettem, megmutathattam s elfogadtad, Érezhetted, érezhettelek. Most azt kéred engedjem, hogy az idő legyen, az ami én lehetnék neked…..?! Az az egy nap varázsa, még mindig szórja porát reám, Lenyűgöztél Te magad s mi Én lettem ez alatt! Peregjen hát a homokóra, siess hozzám, várlak haza!..”... 
... 