Adri P.

Az aki voltamegy fényképről néz vissza rám,és nem hasonlít már,múlt és jelen.Valami elmúlt…hogy lassan, felnőttem én.Mégis úgy vigyázol rám,mint amikor még: Nem tudtam milyen jó nekem,hogy itt vagymindig így legyen!Így legyen. Mindig itt legyél.Altass el, ringass mint régen,már értem a mesét:Jól csak a szíveddel látsz.De néha még a szív is téved,hát mindig itt legyél!Hiszen semmi… Tovább »

“Az aljasság fogalma, nyerhet csatát, de háborút sosem! Maga a gondolatának foganata, vesztessé tesz bárkit! Tündökletesnek hitt harci dísze nem más, mint bohóc gúnya… Modora szelíd, mosolya hamis, lelke élettelen, léte értelmetlen! Fegyvere a primitívség, közege a társas magány, s önmaga Tükre!.. Helye e földön?.. Szívnek adománya nincsen! Nem más, csupán mennynek vélt, pokol! Olyasmi,… Tovább »

“Talán egyszer az emberek felfogják, hogy az önzőségnek ára van, s kezdetben ezt az árat másokkal fizettetik meg, mire maguk is felelnek érte…. Az érzelmi intelligencia hiánya, súlyos teherként képes mélyebbről mélyebbre húzni bárkit!”... Tovább »

“Végtelenített szeretettel, hit hű gondolkodással, telítve reménnyel, lecsendesült gondolatokkal szivárványt lehet festeni, öröm mámorában, mosollyal a léleknek, csillagokat lehet magunkhoz venni, ajkunkat elhagyó szép szavakkal, önzetlen adakozással a szívnek, egy másik szívet lehet lelni s midőn a szabadság szelével szállhat az, magunk is szabadok lehetünk..Ilyen művész lennék, az…örök napot varázsolna nékem…” (Adri tollából)... Tovább »

Ki minek gondol, az vagyok annak… Mért gondolsz különc rokontalannak?Jelet látsz gyűlni a homlokomra:Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,Mert fénye-árnya terád sugárzik.Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:Rajtam látsz törvényt sajátmagadról. Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz. Szemem… Tovább »

“…Mindannyian tudjuk, hogy az élet csodás, csak néha nem tudjuk, hogyan éljük azt, bolyongván egy útvesztőben! Örök mosollyal az orcán, rejtve fájdalmaink vagy hagyjuk, lássák, esendőek vagyunk!? Egy labirintust építünk magunknak azzal, mit akarunk, s mikor kiutat lelünk rájövünk, de jó is, hogy nem kaptuk meg E HAMIS IDEOLÓGIÁT, hanem helyette olyas valamit, amire VALÓBAN… Tovább »

  Csábíts el! Minden, ami te vagy, Minden, ami leszel, Megérint a szerelem áramlásával Mélyen, itt bennem. Minden sóhaj az éjszakában, Minden könny, mit elsírsz Elcsábít engem.   Minden, ami én vagyok, Minden, ami leszek, Egyáltalán nem jelent semmit, Ha te nem lehetsz velem. Legártatlanabb csókod, Vagy legédesebb simogatásod Elcsábít engem.   Nem érdekel a… Tovább »

Midőn boldogságot reméltem magamnak, Annál boldogtalanabbá váltam magamban… Hittem egy világot, benne hittem a valómat, Mezítelen lélekkel álltam ott, Építvén a váramat, Arctalan, testetlen, kínozván engem Szertelen, egyveleg Kerestem pediglen S mégis ott hagyott engemet Keresetlen szavakkal illetvén Meggyötörten Élettelen szívemet szólította Engem nem hívott oda Alaktalan kérdéseivel Reményem veszítette oda Hova szívem ment véle… Tovább »

... Tovább »

Kerestelek, de nem leltelek sehol, Tudtam, hogy létezel, s vártam mikor érkezel, Éveken által csupán vártam, míg nem előtűntél olykor, láttam, Kutattam, kerestem, reméltem,  S mikor megleltem, magamhoz nem tértem, Késői találkozás, oly sok életnyi várakozás, Vártam is volna tovább, a végtelenig legalább, Felismertelek mikor megláttalak, már annyira vártalak, Szemed sugárzó, hangod, melyhez nincs utánzó,… Tovább »