Részlet: “Két szív egy – egy marokban” című írásomból
“…Kezdetben szárnyát szegte a szenvedélynek, pusztítani kezdett, rombolni, kioltani, oly pompás tüzét, nem kímélvén azt, s e szerelem, nem díjazott életműként, porként hullott ki markunkból.”
Adri P.
Minden művész, olyan vászonra fest, amelyet kifeszít s annyi színnel, mellyel összemázolja élete protréját…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: