“..Nem lehet mindig minden a miénk…” (Adri Tolla) /Minden jog fenntartva/

“…Egyszerűen nem lehet, minden a miénk, még akkor sem, ha az Tökéletes a számunkra!… Hullajthatunk ezer meg ezer könnycseppet, dédelgethetjük azt a “Mi lenne ha még is engem választana?!” – halovánnyi gondolatot, mikor…akkor is távol megy, ha nem akarod, mikor is nem tarthatod meg magadnak, akkor sem, ha akarod, amikor tudod… térdre kényszerít egy időre, de fel kell állni és az eső felhővel a fejed felett, ám méltósággal… erődön felül, fájdalmas léptekkel, de… Tovább kell menni! S az idő mi koptatja a szomorúságot, vele temeti be azt az űrt, minek tartalmatlan maradt léte, benne elhalványulván a kívánságod, melyet egyszerűen csak, elnyel a sötét. Egy valóságos fájdalom a szívben, annak minden dobbanásában, mit.. “Túl kell élni, hagyni, hogy elemésszen, hogy valóban elfogadd, hogy… “Nem lehet minden a miénk!”