Engem néz, ó édes Istenem,
Hallom, ahogyan lélegzem.
Állva látom az időt,
Körvonalak nélkül, érzem a jövőt..
Dobbanni látszik a szív,
Az égbolton egy szivárványhoz hasonlító ív.
Színes, gyönyörű..
Képzeletbeli, mégis akár a revü
Táncolok véle,
Még, ha sok is az éle.
Lelkem meztelen,
Lépegetek, esztelen.
Kívánságok hada gyűl,
Az érzés nem hűl.
Szó s vele szótlanság,
Jelenlét, jelenség, semmi józanság.
Érj hozzám, csak…Érints meg,
Lelkem, testem beleremeg..
Mi van, ha valóban megteszi?!
S ha ami kell, csak elveszi?!
Oda kell, adnom a kezem,
Ki kell, nyitnom a szívem…
Mindenem Neked adjam,
S hagyjam!
Érjen hozzám, csak …Érintsen meg!
Csak…. Érints meg!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: